Zöld Nyíl - Miskolci Villamos Projekt - 2008-2013

A régészeti feltárás előzményei, az 1973-as feltárás

Győr település először 1248-ban, majd pedig 1261-ben, mint borsodi földvár tűnik fel az írott forrásokban. 1304-ben István nádor a „Győrnek nevezett udvarháza fölött” Krisztus Teste tiszteletére pálos kolostort alapított a település északnyugati szélén.

1973-ban régészeti kutatásokat végeztek a diósgyőri barokk kolostorépületben és környezetében. Ezen ásatások eredményeit azért volt feltétlenül fontos figyelembe venni, mivel a Miskolci Villamos Projekt keretein belül a villamospálya Felső-Majláthig történő meghosszabbítása során, a munkálatok érintik az adott területet, így számolni kell további maradványok, leletek előkerülésével.

Az 1973-as ásatás eredményeképp a régészek megállapították, hogy az újkori kolostor részben a középkori kolostorépület falaira épült rá. Feltételezéseik szerint, az itt a 18. században újjáépített kolostorépületek alatt, egy igen összetett szerkezetet mutató falrendszer azonos lenne István nádor első „erődített szálláshelyével”.

Az Ákos nemzetség által Diósgyőrben alapított Krisztus Teste pálos kolostor földalatti maradványai a jelenleg álló barokk kolostorépülettől délre az Erdőfelügyelőség kerítésén belül, illetve attól délre az út alatt találhatóak. Az 1973-as ásatás végén a falakat fóliával letakarták, majd visszatemették. Az ásatási fényképek tanúsága alapján a feltárás közvetlenül a jelenlegi betonút mellett is zajlott. Az ásatáson résztvevő és annak anyagát feldolgozó régész szerint falmaradványok az úttest alatt is folytatódhatnak.

2007-es feltárás eredményei

A villamospálya Felső-Majláthig történő meghosszabbítása miatt a Miskolc M.J. Város Önkormányzatának megbízásából 2007. április 2. és június 29. között próbafeltárásokat végeztek Diósgyőrben (az Árpád u. 90. számú ház előtti területen). Az említett helyen találhatóak a Krisztus Szent Teste Tiszteletére 1304-ben alapított pálos kolostor romjai, valamint az 1973-ban folytatott ásatás alkalmával előkerült egyéb középkori épület, a feltételezések szerint az okleveles adatokkal megerősített, István nádor féle udvarház alapfalai.

2007. 04. 12. - Ásatási képek 

A 2007-es ásatások során előkerültek kőfal maradványok, kikövezett járószint, mely minden bizonnyal valamilyen út, vagy belső kövezett udvar része lehetett. Előkerültek továbbá egy késő-középkori épület alapjai, és egy összefüggő kikövezett felület, melyen három fa dézsa állott. Az előkerült kerámia-anyag tanúsága szerint XVII. század végéről, XIII. század elejéről származó műhely részletét tárták fel. Az előkerült kút faragott kövei alapján szintén késő-középkori lehet, melyet azután használtak egészen az ott állott épületek lebontásáig.

A próbafeltárás azért is feltétlenül szükséges volt, mert az 1973-as feltárás eredményének ismeretében bizonyosan számolni kellett megtartandó rommaradványok előkerülésével.

A próbafeltárás célja annak tisztázása volt, hogy a villamos-vonal meghosszabbítása által érintett területen lehet-e régészeti jelenségre számítani. A feltárás eredménye szerint a középkori kolostorhoz illetve lakóépülethez tartozó falak jelentkeztek, de az itt található közműárkok értelmezhetetlenné tették őket. Az ásatás többi pontján tapasztalt jelenségek a kolostor 1526. évi pusztulása utáni időhöz, illetve az 1742. évi használatbavételhez köthetők.

Az előzetes régészeti feltárás során kapott eredmények következtében szükséges a jelenlegi út alatti terület feltárása, valamint a LÁÉV telepen kutatóárokkal történő próbafeltárás és a területen lévő egykori pálos épület régészeti vizsgálata.